Pálmák 4.

Az ősvilági üstökös páfrányfák hangulatát keltő pálmák valóban tájkép-meghatározó növények. Épp idegenségük az, ami oly vonzóvá, egzotikussá teszi őket, különösen az alacsony növényzettel uralt mediterrán kertekben és parkokban, vagy a sivatagi tájban, ahol alig érthető meg az a hatalmas életerő, amivel nagy koronájukat kibontják a sok apró levelű, a nap hevében szikkadt cserje és apró levelű alacsony fák között.

Egy kanári datolyapálma 4-5 m hosszú leveleivel szétterpeszkedve, vagy az éti-datolyapálma 12 m-es koronacsurgó átmérőjével egy kisebb déli, sikátorközi terecskét teljesen beboríthat, s nem sok más növény fér el mellette az épületek előkertjeiben sem. Más fajok, mint az európai törpepálma vagy az a kínai-japán kenderpálma kis, 2-3 m átmérőjű üstökei, „kontyai” mint díszes kandeláberek, alig vesznek el teret s fényt a többi növénytől, 10-20 fa is könnyen elfér a kiskerti pázsitban, vagy a babérlombú bokrok között.

Északról dél felé utazva a kis kontyos kenderpálmák a dél első hírmondói. Ezek, megfelelő vízmennyiség és hőösszeg mellett a -18 °C-os hideget is sértetlenül elviselik, s még -24 °C-os hideg után is - ha nem tart túl sokáig - újjá épülnek, a részben fagyott lombozatuk a törzs belsejében fél méter mélyen rejlő „szívük”-ből megújul. Ezek a pálmák nemcsak dél felé, de meglepetésünkre észak felé utazva is feltűnhetnek egy-egy melegebb kertszegletben, így még az 52. szélességi körön, Angliában, sőt még ettől északabbra is az enyhe óceáni éghajlatú Írországban. A Svájci-havasokon át alig hagyjuk el a májusi hófoltokat, a kertek alján már ott látjuk az első kenderpálmákat jó 1200 m-rel a tengerszint fölött!

De a kínai-japán, nálunk csak „kerti vendég” pálmafaj széles körű megjelenése (főleg az Alpok, Dinári-Alpok, Mediterráneum felé néző, párás, bő csapadékú, savanyú talajú szubtrópusias völgyei) után még jó darabig nem látjuk az európai kontinens őshonos faját! Már a fél világ egzotikus pálmája felvonul a Riviéra gazdag kertjeiben, parkjaiban, mire végre Spanyolországban feltűnnek az európai törpepálma tövises levélgerincektől szúrós alacsony bozótjai. Ez a faj is jócskán kap a hidegből, hiszen az Ibériai-félsziget szárazföldi jellegű medencéjébe is behatol, ahol már -18 - -20 °C-os hidegek is érik, de nagy hőigénye miatt északabbra csak a téli nedvességtől és a rendkívüli hidegektől óvva ültethető a szabadba. (A párizsi botanikus kert üvegháza előtt áll egy jókora, már bokorfa méretű példány, rendkívüli hidegben egy, üzletek előtt megszokott egyszerű, karos szerkezettel fóliaponyvát engednek elé, majd egyetlen mozdulattal felhúzva a növényt ismét a kerthez csatolják.

Észak-Amerikában a karolinai szabalpálma jelenik meg először Észak-Karolina óceáni tengerpartján; ennek a fajnak azonban csak egy alakja, a kúszó-heverő törzsű törpe szabal pálma hatol a hosszabb telű, hidegebb tájakra, elérve Oklahoma déli, Arkansas délkeleti részét is. A leghidegtűrőbb faj azonban vadon csak Floridában és Dél-Karolinában látható, - de kultúrában még Washingtonban, Virginia és Delavare határterületén is ültetik, ez a kúszó törzsű floridai kenderpálma az amerikaiak „Saw palmetto”-ja. Az újvilág másik felén, ahol a leghidegebb délebbre van, s északnak utazva haladunk a trópusok felé, egy viaszos, szürke lombú tollas pálmával találkozhatunk először - télen hósapkával hatalmas üstökén -, ez a chilei mézpálma. (Európában egészen Svájcig ültetik észak felé.)

A pálmák igazi hazája - a mintegy 2600 faj ősi elterjedési területe - a trópusokon, az Egyenlítő és a 30. szélességi kör között van. A fajok többsége a valódi, egyenlítői párás, meleg, kiegyenlített éghajlaton nő. Csak egy szűkebb csoport alkalmazkodott olykor hordószerűen megvastagodó törzzsel a télen száraz, nyáron esős trópusokhoz, a szavanna éghajlathoz, ill. maradt fenn egykori trópusi, szubtrópusi éghajlatú területek helyén kialakult sivatagok oázisaiban, mint az észak-afrikai, délnyugat-ázsiai datolyapálma és az észak-amerikai sivatagok sajátos legyezőpálmája, a fonalas mojávi vagy Washington-legyezőpálma.

A mérsékelt öv déli szubtrópusias és mediterrán vidékén a pálmák dísznövények, a sivatagokban azonban csaknem nélkülözhetetlen árnyat, tüzelő-, építőanyagot (törzs, levelek), ill. táplálékot adó növények.

Dr. Debreczy Zsolt - Dr. Rácz István

Fotó: Wikipedia

Kapcsolódó cikk:
Pálmák 1.
Pálmák 2.
Pálmák 3.